A magyar irodalomtudomány figyelme csak a legutóbbi időben fordult az állat sokrétű, irodalom- és kultúrtörténeti, egyúttal pedig teoretikus szempontokból is különösen jelentősnek mutatkozó témája és vizsgálati iránya felé. Az itt szereplő tanulmányok sok esetben a hazai tudományosságban is egyre több figyelmet érdemlő biopoétika által felnyitott horizonttal létesítenek kapcsolatot, hol alkalmazva vagy akár továbbgondolva az annak kereteit kijelölő történeti és elméleti belátásokat, hol pedig kritikailag viszonyulva azokhoz a kutatásokhoz, amelyek a nemzetközi kultúratudományban az állat szerepére kérdeznek rá. A kötet írásai tehát állat és ember, állat és nyelv, állat és irodalom viszonyát tárgyalják, változatos kérdéseket és válaszlehetőségeket felkínálva az állatról való irodalomtudományos gondolkozás számára. A tanulmányok a teoretikus problémákon kívül a magyar és a világirodalom számos alkotását olvassák – kifejezetten az állatok megjelenésére, poétikájára összpontosítva. Rilke, Gárdonyi, Babits, Kosztolányi, Oravecz, Nemes Nagy Ágnes és Kovács András Ferenc állatainak értelmezésével nemcsak az irodalomtörténet hazánkban eddig kevéssé tárgyalt, ám annál jelentősebb vonulatára irányíthatják rá a figyelmet, hanem a hasonló jövőbeli kutatások számára is ösztönzőleg hathatnak.
A kötet tartalomjegyzéke:
- Előszó
- Eisemann György: Az eszkimó és a fóka. Biopoétikai alakzatok a romantikában
- Halász Hajnalka: Van-e lényegi megfelelés a megjelölések és az állatok között? Az állatok neveinek igazságáról és hazugságáról nietzschei értelemben
- Kulcsár-Szabó Zoltán: Austin állatai
- Bengi László: A létezők láncolatának torlódásai és szakadásai. Állat, ember és technika együttállásai a századforduló novellisztikájában
- Hansági Ágnes: Animalitás és humanitás a Legendában. Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról
- Kusper Judit: Animalitás és metamorfózis. Békakirály és Vashenrik; Gárdonyi Géza: Az állat az emberben
- Bednanics Gábor: Angyalok és állatok
- Pataki Viktor: Zaj – hang – ének. Oravecz Imre Madárnaplóiról
- Mészáros Márton: Pictura et sententia
- Szentesi Zsolt: Az öntudatlan állattól az öntudatos emberig. Istenkeresés és önfelmutatás két Babits-versben (Ádáz kutyám; Az elbocsátott vad)
- Balogh Gergő: Identitás és differencia között. Kosztolányi Dezső kutyája
- Lőrincz Csongor: Zoopoétika: látás, fogalom, elevenség. Rilke két verséhez
- Urbán Bálint: A jaguárember. Hibriditás és metamorfózis a brazil kultúrában és Guimarães Rosa elbeszélésében
- Smid Róbert: A ló meghal, a médium él. Médiumgenealógiák az antropológiai differenciához mint kultúrtechnikához
Milyen állat? Az állatok irodalmi és nyelvelméleti reprezentációjáról, szerk. Balogh Gergő, Fodor Péter, Pataki Viktor, Alföld Alapítvány – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2020. (Új Alföld Könyvek – FISZ Minerva) Borítóterv: Tellinger András
A könyv megrendelhető itt, valamint kapható az Írók Boltjában is.
Hozzászólások